A záróvizsga célja
A végzős hallgató szakmai ismereteinek ellenőrzése, különös tekintettel az ismeretek alkalmazásában nyújtott képességeire. A záróvizsgán a végzős hallgatónak bizonyítania kell, hogy képes a magas szintű szakmai feladatok önálló ellátására és a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldására. A záróvizsgán ugyancsak számot kell adnia előadó és vitakészségéről valamint alapos tárgyi ismereteiről.
A záróvizsgára bocsátás feltételei
Záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki a fizikus mesterképzési szak tantervében előírt valamennyi tanulmányi köztelezettségének eleget tett, beleértve a minimum 120 kredit teljesítését, illetve ezen krediteknek az egyes szakmacsoportokon belüli megoszlását is.
További feltétel, hogy a hallgató témavezetői útmutatásokkal, de önálló munkára alapozva készítse el a diplomadolgozatát, és azt a vizsgaidőszak kezdete előtt egy hónappal egy példányban bekötve nyújtsa be a témavezetőhöz és egy példányban elektronikusan (CD-n, vagy interneten) az egyetemi könyvtár részére. A témavezetőnek a diplomamunka érdemjegyére a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább egy héttel javaslatot kell tenni és a diplomadolgozatot a záróvizsga bizottság elnökéhez kell eljuttatnia.
A záróvizsga lebonyolítása
A záróvizsga két részből áll
1. a diplomamunka bemutatása és megvédése
2. szóbeli szakmai vizsga a Záróvizsga Bizottság jelenlétében, előre rögzített tételek alapján.
1. A diplomamunka bemutatása és megvédése
A kutatómunkát és a kész diplomadolgozatot a záróvizsga megkezdése előtt a témavezető értékeli és javaslatot tesz a diplomamunka minősítésére. Ha a diplomamunka értékelése elégtelen, a hallgatónak új diplomamunkát kell készítenie. Az új diplomamunkát leghamarabb egy évvel később lehet benyújtani. A diplomamunka pótlásának feltételeit és módját az intézet Oktatási Bizottsága állapítja meg.
A diplomamunka bemutatása a záróvizsgán történik. A jelölt legfeljebb 10 percben ismerteti munkájának főbb eredményeit, majd válaszol a témavezető és a vizsgabizottság tagjai által feltett kérdésekre. A témavezetőnek kötelessége, hogy a munkához kapcsolódóan kérdéseket tegyen fel, amelyek akár a hiányosságok, tévedések, akár a témával összefüggő általánosabb kérdések felvetését jelenthetik. A vita további részében az ülés valamennyi résztvevője tehet fel kérdéseket. A diplomamunka és a védés értékelése − a témavezető javaslatának figyelembevételével − az ötfokozatú skálán egyetlen érdemjeggyel történik.
2. A szóbeli szakmai vizsga
A végzős hallgatók szakmai ismereteinek ellenőrzése a vizsgabizottság tagjainak jelenlétében lezajló szóbeli vizsgán történik. A vizsga zárt, de a Vizsgabizottság Elnökének előzetes engedélye alapján megfigyelőként bárki megjelenhet. A számonkérendő ismereteket két témakörbe csoportosítjuk:
A: törzsanyag témakörök
B: a választott blokk témakörei
Az egyes témakörök tételes listáját az Intézet Oktatási Bizottsága állítja össze, és a vizsga megkezdése előtt legalább 3 hónappal hallgatók számára hozzáférhetővé teszi az intézeti honlapon. A témakörök egyes tételei nem a korábbi vizsgák tételeinek megismétlését jelentik, hanem a magasabb szintű ismereteknek egy olyan összegző jellegű számonkérését, amely természetesen több ponton támaszkodik a korábbi ismeretekre is.
A vizsgán minden hallgató 2 tételt húz, egyet az A témakörökből és egyet a választott blokkból összeállított B témakörökből. A jelölt mindkét témában 10-15 percben ad számot tudásáról, amelynek eredményét a vizsgabizottság zárt ülésen ötfokozatú skálán egy-egy érdemjeggyel értékeli. A diploma érdemjegyét az aktuális Tanulmányi- és vizsgaszabályzat alapján határozzák meg.